A levendula nemcsak csodás illatával és gyógyhatásával, hanem szépségével is sokakat elbűvöl. Ha te is szeretnéd kertedet vagy teraszodat levendulával díszíteni, jó hírünk van: a levendula szaporítása viszonylag egyszerű feladat, és többféleképpen is elvégezhető. A következőkben bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy sikeresen szaporíthasd a levendulát akár cserépben, akár a kertben.
A levendula rövid bemutatása
A levendula (Lavandula) mediterrán eredetű, szárazságtűrő, örökzöld, félcserje. A legismertebb a valódi levendula (Lavandula angustifolia), de létezik francia, spanyol és hibrid változata is. Ezek a fajták mind szaporíthatók, például dugványozással, tőosztással, vagy akár magról is.
Levendula szaporítása – Hogyan csináljuk?
Magról történő szaporítás
Lehetséges ugyan, bár a magról szaporított palánták gyakran nem őrzik meg az anyanövény tulajdonságait. Ez főként a hibrid fajták esetében jellemző. Ha mégis ezt választjuk, a magokat virágföldbe ültessük, és tartsuk nedvesen a talajt. A palánták kikelése akár több hétig is eltarthat. A nyár elején vagy késő ősszel kiültetni csak az erősebb példányokat ajánlott.
Dugványozás – a szaporítás legegyszerűbb fajtája
Az egyik legegyszerűbb módja a levendula szaporításának. A módszer lényege, hogy az anyanövényről levágott félfás hajtásokat gyökereztetjük, majd elültetjük őket.
Hogyan végezzük a dugványozást?
Nyár végén vagy késő ősszel, de akár tavasszal is vágjunk le egészséges, kb. 10–15 cm-es dugványokat az anyanövényről.
A dugványozáshoz válasszunk félfás hajtásokat, vagyis olyanokat, amelyek már nem teljesen zöldek, de még nem is fásak.
A levágott hajtásokat tisztítsuk meg a levelektől az alsó részen.
A gyorsabb gyökerezés érdekében mártsuk őket gyökereztető hormonba.
A dugványokat virágfölddel töltött cserépbe vagy vízzel töltött edénybe helyezzük. Mindkét módszer működik, bár vízben történő gyökereztetés esetén ügyelni kell a penészedés elkerülésére.
Néhány hét alatt gyökeret eresztett dugványainkat elültethetjük a talajba vagy cserépbe.
Ez a módszer nemcsak hatékony, de megbízható is, hiszen az új növények genetikailag azonosak lesznek az anyanövénnyel – ez az ivartalan szaporítási mód előnye.
Tőosztás
A tőosztás is egy hatékony módszer a levendula szaporítására, bár nem minden fajta alkalmas erre. Az idősebb bokrok, amelyek már több tövet neveltek, szétválaszthatók, és az így kapott részek külön ültethetők el. Fontos, hogy a tőosztással szaporított növényeknél is végezzünk metszést, hogy a növény megfelelően bokrosodjon.
Levendula szaporítás feltöltéses bujtással
Ez a módszer kevésbé elterjedt, de szintén hatékony lehet. Ennek során az anyanövény egy hosszabb hajtását a földre hajlítjuk, részben betakarjuk földdel, és hagyjuk, hogy a földelt rész legyökeresedjen. Ezt később leválasztjuk, és külön neveljük.
Metszés szerepe a szaporításban
A sikeres szaporítással nemcsak új levendulákat nevelhetünk, hanem a már meglévőket is egészségesen tarthatjuk. A levendula metszése tavasszal vagy a virágzás után ajánlott, mivel ez elősegíti az új hajtások növekedését és a bokrosodást. A metszéssel nyert egészséges hajtások kiváló alapanyagot szolgáltatnak a dugványozáshoz.
Gyakran ismételt kérdések a levendula szaporításáról
Mikor és hogyan szaporítható a levendula?
A legjobb időszak a nyár vége vagy kora ősz, de tavasszal is elvégezhető. A dugványozás a legbiztonságosabb módszer.
Hogyan szaporítsuk a levendulát?
Válasszunk egészséges hajtásokat, távolítsuk el az alsó leveleket. Használjunk gyökereztető hormont. Gyökerezés után ültessük cserépbe a fiatal növényeket.
Lehetséges a levendula szaporítása vízben?
Igen. A vízben történő gyökereztetés lassabb lehet, és nagyobb odafigyelést is igényel, hogy ne penészedjen be a hajtás.
Melyik gyökereztető hormont ajánljuk a levendulához?
Bármelyik általános gyökereztető por vagy gél megfelel, amely segíti a gyökérképződést.
Mikor van a szaporítás ideális ideje?
A nyár eleje vagy vége, valamint a kora ősz a legalkalmasabb. Ekkor a hőmérséklet és a napos, meleg időjárás segíti a gyökerezést.